Különös mese különös nyelvi sajátosságokkal :¤)(részlet)

Egy szer volt holnem volt hetet hét orszán (országon) is tul volt egy szegény ember. Lment szencsét (szerencsét) bobálni (próbálni) ahogy ment mendél. találkszot egy lóva. bevanszorulva a lába a kétt gyökér közé. az kérdzi az eber – mi a baly? – be szorult a lábam monta neki. aló az  eber az monta segtek rajta kiveszem a lábdat a két gyökér közül. azt manta neki a ló. köszönöm hogy segtetél ki szabadulni. – manta a a ló neki egy csoda kantart. mégis kösznte az ember. ezel tóvábis ment. utána megint ment mendegélt találkzat a halal azt manta neki a hal mennyinen. azt manta az ember nen mejek én inen. ezel rá dopta a csda kantárt hahisztek hanem meg szeldőlt (megszelídűlt) a hal az eber áisült a hátár és át ment a másik dara (oldalra). eszált és elmend mekeresni azta a házat amben. van arnda (ronda) lánny beisért az erdőbe otan val a szárkány. es asz manta neki a zsárkány inen nem fógol elmeni dehgyisnem elgogmeni (el fogok menni) megnit elő vete a oda kntárt (csodakantárt) és erepült házház ki jőta házból a boszorkány. úgyorditót mint a sakál rátete a csodakntárt az egés erdőt hét északát és hénapalt a boszorkány (erről a mondatról fogalmam sincs). ikis bukót megrpestete a bőre és sebséges leány letbelőle (erről sincs) : és aszt manta neki alány hate, nem jötél volna énmég midég. boszorkány lenék ezér énatilyéd temegazenyém az ember elhústa szépséges lóvát és méndég msékrtvna ha még megnem talátavólna. ( az utolsó feléről már tényleg fogalmam sincs)

                                               VÉGE